Gonosz “kritikusok” mindenütt 2.

It is probably the most negative book review ever written. Or if there is a worse one, do let me know. “This book runs the full gamut from the mediocre to the ludicrous to the merely bad,” (…) “It is painful to read, poorly thought out, and uninformed. It is also radically inconsistent.”

(source)

…hm, tényleg mindenütt. :D Érdemes rákattintani a forrásra, és megnézni, kiről, miről szól a fenti idézet. Egyszerre vidámító, megnyugtató és elkeserítő a dolog. Nem biztos, hogy ebben a sorrendben, és nem biztos, hogy számít a sorrend. De inkább… ne filozofáljunk ezen, hm?

Viszont még egy érdekes részlet, ugyanonnét — ha már félig lelőttem a poént, miért ne? (De nem, a cikk nem az alábbi idézetben szereplő néhai urakról szól igazából. Ők csak illusztris illusztrációként szolgálnak.)

Ludwig Wittgenstein allegedly threatened his fellow Viennese Karl Popper with a poker during an argument about the existence or otherwise of moral rules at the moral sciences club at Cambridge. Jean-Jacques Rousseau convinced himself he was the victim of an international conspiracy, led by David Hume. He wasn’t, but Hume was delighted when the Frenchman got the hump and shoved off back to the other side of the Channel.

Nota bene, a (jelen és az előző) postom címét írhattam volna úgy is, hogy nem a kritikusok szót teszem jelentőségteljes idézőjelbe, hanem a gonoszt. Vagy épp a mindenüttöt. Vagy mindet. Vagy egyiket sem. Nézőpont kérdése. Nothing ever matters. Everything matters, always. Heh. :yoda: ;)