Mivel időközben változott a helyzet az előző postomban említett borító ügyében (remélhetőleg jó irányba ;)), már úgy vélem, nem gond, ha belinkelem azt a blogbejegyzést / hírt, amire reflektáltam (és ahol a hozzászólásomban vannak linkek és nevek is, ha valaki kíváncsi arra, mit hagytam ki itt.) Íme: László Zoltán: nulla pont: a borító – november kilencedikén az alábbiakkal frissítve:

Biztosan nem ez lesz a borító. És mivel kikaptam a kiadótól, mostantól titok, hogy mi lesz helyette. :)

•

(PS-PS: Btw, inkább a kiadónak kellett volna kikapnia, nem a szerzőnek, aki csak promotálni próbálja saját munkáját.)

A következőket egy meg nem nevezett blog egy – egy hamarosan megjelenő regény borítóját beharangozó – postjára reagálva írtam. Mivel enyhén negatív hangvételű az írásom, itt (névtelenítve) adom közre, mert alapvetően pozitív szándék vezérel, csak a helyzeten, bizonyos döntéseken fanyalgok kissé.

(X festő) zseniális, csakúgy, mint a linkelt festmények. Ugyanakkor – bár kiadói szempontok miatt érthető és megérthető lépés -, szerintem nem a legjobb megoldás ezen képek bármelyikének használata. Miért? Mert a vásárlók egy részének a fejében már ránézésre az „újrafelhasználtság” gondolatát fűzik a kötethez.

Ezek a képek, mivel egy igen híres (számítógépes XY) játékhoz – a (híres játékkal) összességében sikertelenül, de azért elismerendő eredményeket felmutatva rivalizálni próbáló (másik játékhoz) – készültek, mint concept art, igen közismertek a neten: jó eséllyel mindenki látta már őket, aki érdeklődik a számítógépes játékok világa iránt. A játékok világával foglalkozó offline és netes magazinok vélhetőleg már 200(x) környékén lehozták őket, a concept art iránt komolyabban érdeklődők (oké, ez már jóval szűkebb réteg, ellenben a magazinok közönségével) pedig azóta is láthatják őket, pl. az általad linkelt galériákban. A te hazai olvasóid – az sf/f iránt érdeklődő, a számítógépek világában vélhetőleg otthonosan mozgó fiatalok (vélhetőleg főleg fiúk) – is elég valószínű, hogy találkoztak már velük, többször is.* És, mivel nagyon jó képek (és sok van belőlük, egységes stílusban), emlékezni fognak rájuk, ha máshogy nem, tudat alatt. Megjelenik a „volt már” gondolata – ami szerintem nagyon nem jó egy regénynek. Egy ilyen borító egy másik terméket, világot idéz, hamis elvárásokat, ideákat állít fel, amiket a regény nem tud, nem fog és nem is akar teljesíteni, hozni, ergo jóval nagyobb esélyt ad az olvasói csalódásra.** Persze, nem olyan erős a dolog, mintha mondjuk Darth Vader portréját raknátok ki a borítóra… de ugyanaz az irány.

Mint a hozzászólásom elején jeleztem, egyértelmű, hogy egy már kész, bizonyított kép használata igen előnyös lehet a kiadó szempontjából időt és pénzt illetően, sőt, a szerzőnek tetszhet is nagyon – de a regénynek szerintem nem tesz jót. Sőt, inkább árt*** neki – pedig a regények megérdemelnék, hogy egy egyedi, gondosan és direkt nekik készített kép reklámozza őket, nyújtson bepillantást a világukba. Persze, ez rizikó – az egyedi képet is el lehet rontani, durván, ráadásul idő és pénz, mire elkészülnek, bizonytalan eredménnyel. De azért szerencsére vannak olyan alkotók idehaza, akik eddigi munkáik alapján vélhetőleg meg tudnának birkózni a feladattal. Például Vass Richárd vagy Tikos Péter valószínűleg kiváló (és odaillő) megoldást tudott volna szállítani nektek, szerintem.

Mindezek mellett természetesen drukkolok a regénynek és neked – csak sajnálom, hogy maga a kiadó állítja elétek az első akadályt a sikerhez vezető pályán.

g.

* E képek a (játék) egy végül ki nem adott kiegészítőjéhez készültek, ergo megjelentek kb. akkor, amikor komolyabban beharangozták a játékot, aztán még párszor, kísérőképként, amikor a fejlesztés előrehaladtáról jöttek hírek, majd végül akkor, amikor kiderült, hogy ugrott a projekt.

**Ld. még ezt a cikket (főleg a végét.)

*** Így lesz az artworkből árt-work. -.- :]

I’m not really active here nowadays, as you can see. My twitter feed @gaborcsigas is alive, though. So if for some weird reason you’re interested in brief updates about my doings and thoughts, don’t hesitate to check that out from time to time, either here in the sidebar (where the tweets get reposted, see?), or right there @twitter. (Or at my deviantart page, where the tweets also get reposted.) :)

Also note that our joint hobby site endless.hu (an independent review magazine for all things sf/f/slipstream, in Hungarian) also has a twitter account now @endlessdothu.

(Nagyon örülök, hogy alapvetően roppant pozitív a Rost visszhangja – ezúton is köszönet minden jó szóért, bíztatásért, építő kritikáért, mindenért. És természetesen örök hála Balázsnak az egész kitalálásáért, megszervezéséért, létrehozásáért – emitt a Solaria vele készült interjúja, klikk -, a többieknek pedig az alkotásért. :))

Rost Magazine is a non-profit, non-commercial literary publication in Hungarian that widely uses the Creative Commons licence. It aims to bring a diverse range of quality “flash” fiction – very short short stories – to its readers and thus popularize the genre, the authors and reading in general.

For credits, further information and larger versions, click the images (respectively.)

Hope you like them.

…és remélem, tetszik maga a magazin is, a novellákkal. :)

>> (…) and it pinpoints one my biggest problems with the movie, namely “That is, stuff happens because it’s supposed to happen, not because anybody makes any choices.” (…)

strange, but i don’t really have a problem with that – not in this context. whether there’s free will is an ages old debate, and the series could be seen as an illustration of that, humans desperately fighting for the free will idea against a mechanistic (!), deterministic world personalized by skynet. (heh, skynet, the DEterminator…)

in other stories taking away the choices from the characters is a highly risky, boredom and frustration inducing approach, but here it somehow seems to fit. maybe it’s about sarah connor being wrong all the way: there’s fate, and just fate – you’re just a cog in the great machine and nothing you ever do can go against the machine. everything’s happening according to plan, even the mistakes and the apparently random events. you may fool yourself into believing otherwise… but even that’s how it should be.

quite bleak, it is – yet you can view the terminator series from this pov too.

were i the writer / designer of the series i’d play on this in the sequels to come (if there’s gonna be any.) i’d reveal that skynet made its “mistakes” on purpose (not killing john and kyle -> skynet knows that without kyle traveling back in time its own existence would not be possible and so on), that skynet was established by a future human / demihuman / ai / et intelligence or government capable of time travel for its own purposes etc. (it would be quite amazing to see an official terminator – matrix mashup too, where the time-travel thing could be solved blatantly easily.)

okay, i’ll stop rambling, sorry. :)

description/credits/larger version? click here. hope you like it. :)

Uploaded a 20 mins sci-fi speedpainting at deviantart – another bugbot! :D I haven’t done stuff like this for ages. Alchemy + Photoshop CS2

Should read PK Dick again. Or write a tribute to his work.