social and weird

Ma találkoztam két relatív új, és két nagyon régi, hosszú, hosszú évek óta nem látott barátommal. […] Konklúzió: a világunk írója kifejezetten szereti a némileg darkos beütésű, néha igen erősen kalandos sztorikat…

.

…és a szürreálisakat is. Hazafelé ugyanis igen fura élményem volt. Mintha valahogy áttetszővé váltak volna a házak falai, az autók karosszériája, de nem szó szerint, nem a “hagyományos” vizuális értelemben… mégis, úgy tűnt, roppant homályosan bár, de látom az emberekből, az elektromos vezetékekből és az autómotorokból áradó avagy szivárgó energiát. Kis pulzáló foltok, szálak. Háló.

Weird. Lehet, hogy csak fáradt vagyok. Vagy túl sok creepy zenét hallgatok. Netán írnom kéne valamit. (Megint, hamarosan, ígérem — ha másnak nem, magamnak.) Vagy lesni, mikor jön Smith ügynök. :D

(Btw, a Nyugati aluljárójának hátsó része teljesen posztapokaliptikus-csipperpunk hangulatú volt, ui. valami tűz miatt elment az áram, és a vonatsínek alatti rész hátborzongató, nyúlós sötétségbe borult. Csak az ekkor — és talán emiatt? — záró butikokból szüremlett elő némi halvány derengés. Vészvilágítás, vagy mi a szösz.)

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s